2017. április 7., péntek


Iszonyatosan nyomaszt hogy mi történik otthon. Sok hír fel szokott baszni, de ez a CEUs cucc minden határt átlép. Még anyám is, aki azért szívesen meghallgatja mindkét oldalt, még ö se bírja felfogni, hogy ez hogy történhetett. Ès kimennek tüntetni az emberek, ami tökjó, de 2006-ban az emberek forradalmat csináltak egy beszéd miatt. Most meg... hídlezárásra se érkeznek tizen. Ès ez kinek a hibája? Csak részben az otthoniaké, nagyrészt az enyém, meg másoké, akik kivándoroltak és hátrahagyták Mo-t. Senki se marad akinek lenne kedve változtatni a dolgokon (mert szerintem otthon a negatív hozzáállás meg az elhatalmasodott és elfogadott korrucpió miatt már mindenkinek úgyis minden mindegy), akiknek meg lenne motivációjuk, azok külföldön élnek. A legszarabb az, hogy pár évig (hónapig?) próbálták visszacsábítani a kinti magyarokat, de valójában nem történt semmi változás, másrészt elég hamar feladták ezt a próbálkozást.

Nem érzem úgy, hogy a hazám bármit is tenne azért, hogy hazaköltözzek, és ez nagyon elszomorít, mert a hazaköltözés gondolatát eddig mindíg szem elött tartottam. De hogy én nem akarok gyereket szülni egy olyan országban ahol diktatúra és korrupcío van, az hótszentség.

Àmen.