2015. január 17., szombat


A munkáról meg csak annyit hogy szerintem egy betanított majom is simán elvégezhetné, nemtom minek kreálnak ekkore hececárét köré. Hatalmas titkolózás megy hogy kik az ügyfeleink, akik azért fizetnek hogy a hibákat kijavítsuk amiket a külföldi agenciek (főleg kelet-európaiak hehuhahe) lustaságból elbasztak.

Közben a főnim (!) közös piálásunk alkalmából (!!) megosztotta S-sel (csakamolyan projetmenedszeresen egymás közt,, because he was worthy of it) hogy a szar munkát kell nekünk adni hogy el legyünk foglalva mint vmi ovis csoport.

Rinyálok nagyon, de amugy tetszik, frankón, eddig ez a legjobb munkám.



Na jó rég írtam, mi? Nem is volt semmi időm, két hete ez az első szabad percem és ezt is a dipire kéne fordítani.

Tudom mindnenki aki elkezd teljes állásban dolgozni panaszkodik hogy jajj de fáradtak, de én tényleg nagyon fárat vagyok, nem is a rettentő megeröltető sok ülés és bambulás miatt hanem azért mert elmegy vele teljes 5 napom. 3 órás út oda vissza plusz 9 óra ott, hát nem sok mindenre van időm utána, pedig energiám egyelőre lenne.

Kicsit utálom hogy akárhol elkezdek dolgozni egyből azon gondolkodom hogy mikor mondok fel, dehát ez tényleg nem normális.



2015. január 3., szombat


Ejha de megugrott a látogatók létszáma!

Na amugy az van hogy vége lett 2014-nek, és még mindig nem írtam évértékelő posztot. Tehátakkor: olyan rengetegminden történt hogy észbe se tudom tartani. Az év elején még bálokon pincérkedtem aminek a cashét elköltöttük egy germany túrán, megnéztük Kölnt és Hamburgot hogy eldöntsük melyik hova is költözzünk, hát most áldom az eszünket hogy Kölnbe mentünk, különben dupla annyiba fájt volna a költözés és spanok se lennének. Lehet munka jobb lenne, de várjuk ki a hétfőt, lehet az itt kezdődő munkám is fasza lesz. Na aztán márciustól kínaiakkal dolgoztam amit csak a legádázabb ellenségemnek kívánok, akkora faszfejek hogy elképesztő, esküszöm azért örülök a legjobban a diplomámnak mert így megalapozottan lehetek rasszista. Szóval miután sikeresen megutáltam a munkahelyem (és az összes kínait) pattantunk Shanghaiba, ami akkor nagyon fárasztónak tűnt (a sok kínai, ugye), de rettentő sok sikerélménnyel volt tele (főleg ami az én szervezőkészségemet illeti), sok régi spannal újra találkoztunk és újakat is szereztem, ez kit nem dob fel, na. Aztán ezredik költözés Kölnbe, ami hát nincs mit tagadni borzasztóan megviselt az elején, de most látom hogy nem azért mert a hely nem tetszene, hanem a bizonytalanság volt riasztó. Most hogy alakul a lakás és kaptam fasza munkahelyet (imádkozzunk h nem rúgnak ki 2 nap után) már nagyon örülök hogy megtettem ezt a lépést. Ahogy Sz. írta a fészen: "Alapvetoen nincs baj a fogyasztas-tulajdon alapu adokkal de akkor a munkaber adoja legyen 0 szazalek... minden egyes ado eggyel tobb indok elmenni/nem-visszamenni... " és ezzel nem is érthetnék jobban egyet. Ahogy egyre jobb képek szerzek a világ működéséről látom hogy borzasztóan rossz irányba halad Magyarország. Habár amikor ideköltöztünk meghagytuk azt a lehetőséget hogy 1-2 éven belül Pestre költözzünk, és habár én voltam az aki emiatt sokszor kiborult, hogy "nade miért nem Pest?" most én mondom hogy nem akarok hazamenni egy jó ideig. Nincs pofám szegény S-t elvinni egy Sz. János kórházba, vagy felvilágosítani hogy itt nem egyszerűbbek, hanem szarabbak lesznek a dolgok, és hogy a pénzed lószart se ér. Egyszerűen elvehetik a pénzed, és nem tudsz ellene semmit se tenni. Ja és ha mondjuk szeretne egy playstation-t akkor vegye meg dupla annyiért a fele annyi fizetéséből (nemvicc). Tudom a pénz nem boldogít, de én 4-szer annyit keresek a kezdő fizumban mint otthon. Ebből azért telik majd 1-2 havonta repjegy Pestre, úgyhogy mégcsak elszakadnom se kell a fontos emberektől úgyhogy nem érzem úgy hogy hatalmas lemondásokkal járt ez a kiköltözés. Hiányzik persze sokminden és még sokmindenkibb, de ezek a dolgok nem haltak meg és nem tűntek el, rajtam múlik mennyit járok haza, és ennek valszeg nem pénzbeli akadályai lesznek.

Szóval majd ha lázadások lesznek nálunk és az euró 600ft lesz, utána pár év és jövünk. Addig meg itt spórolunk egy szentendrei házra. Röhej bazdmeg.

Anyhow, boldog vagyok eléggé, habár leírni nem bírom mennyire frusztrál a diploma. Nem haladok. Nincs időm. Nem megy, mert nem bírom leszarni, és borzasztó maximalista vagyok így határidő nélkül. Mondjuk szerintem rettentő fasza lesz, csak férjen bele a 30.000 szóba (hehehehe ki gondolta volna hehuehua).

Fogadalmak 2015-re:
tanuljak meg vezetni
fancy dipy
az ilyen faszságokat hogy "legyen kész a lakás" kihagyom mert ez nyilván meglesz MHLP*

*ahogy nagyapám mondá: Majd Ha Lesz Pénz.

Ma amugy találtunk függönyt és egy asztali lámpát is, ami nem is kell, de olyan hogyha bárhol megérinted (érted) először hangulatvilágítást nyom majd teljes világítást, ráadásul le van árazva, hát nyilván hogy kell!!

Holnapigis akkor, így:




Azt meg teljesen elfelejtettem leírni milyen volt a szilveszter: hát kurvajó. Megnéztük a Madagaszkár pingvinjeit, Lucy-t és egy csomó Jó barátok részt, este peszgőt pattintottunk és néztük hogy mit müvelnek a huligánok/szomszédok a >legálisan< beszerzett tüzijátékokkal. Egy óráig robbantgattak, és iszonyat király volt, augusztus 20-a hangyapuki ehhez képest. Amugy nem azért maradtunk itthon mert lame-ek vagyunk (kicsit azért de) hanem mert nagyon megfáztam és megfertőztem S-t ami így munkakezdés előtt elégg necces.

Na ennyit mára, most jöhet a dipy hú de örülök!