Ma reggel, amikor kis másnapos nyugalomban néztünk egy dokumentumfilmet a vietnámi reunification vonatról, egy kis rigó nekirepült az ablakunknak, eltörte a jobb lábát és a nyakát, hányt egy csomó vért, majd órákig fetrengett és meghalt. Annyra sajnáltam hogy az valami borzasztó. Vittünk neki kis vizet és kenyeret, még be is akartam takarni hogy ne fázzon, de apám a csirkeorvos mondta hogy biztos megfog halni úgyhogy felesleges. Tudom hülyeség emberi érzéseket állatokra vetíteni, de remélem azért kicsit érezte hogy nem akarjuk bántani, és talán kis nyugalomban halt meg.