Najóólvan írok mán vmit mert már oly rég jelentkeztem és most végre van egy kis időm.

Hű, szóval már egy hete kocsival járok munkába, és már nem kapok szívrohamot minden kanyarnál, sőt már majdnem mutogatok és idegeskedek traktorok miatt. Azt azért rossz ómennek vettem amikor az első egyedüli utamon bevágott elém egy hullaszállító és az egész dugó végéig előttem ment, másnap meg egy farönköket szállító kamion mögé szorultam mint a final destinationben. Hajlamos vagyok kézifékkel elindulni, lámpát világítva hagyni és próbálni rückwertsbe kapcsolni autópályán, de no wörries van biztosításunk és már a munkahelyem is fizeti a betegbiztosításomat uh yolo man.

A munkát meg egész megszoktam, persze nem volt más döntésem. Akkor azért kicsit elvágták magukat amikor elfelejtették elküldeni a fizumat, de így talán ha legközelebb le akarok pattanni egy órával hamarabb akkor nem állnak neki egyből hőbörögni.

Tegnap előtt meg találkoztam Tihivel, olyan jó volt újra egy régi spant látni! Na meg magyarul beszélni!